A harmadik napon az úti célunk, a személyes kedvencemmé vált Parga volt. Parga két nagyobb partszakaszból áll, melyek egy dombot vesznek közre, melyet hangulatos épületek és tavernák szegélyeznek és rengeteg virág fel a csúcsig, ahol egy vár terül el, ahonnan lélegzetelállító…

Reggel már 8 körül kipattant a szemünk Lacival és mivel még mindenki aludt, gondoltuk meglepjük a csapatot egy kis reggelivel. A helyi pékségből isteni illatok áradtak, és pont azt kaptuk, amit vártunk. Akkora spenóttal, hússal, fetával és mindenféle jóval töltött pitékre…

Gábor tanár úr az előző írásban elbúcsúzott. Most kicsit borul az időrend, mert előző vendégeim egyikének, Molnár Enikőnek a nagyon kedves és vidám írása következik az alábbiakban, sok kép kíséretében. Ajánlom szeretettel, íme. Kedves Tengeri medve napló, Nagy…

Tartottunk az előre jelzett erős széltől, ezért közös utunk során először vekkerre keltünk hajnali fél 7-kor. Az indulást nehezítette, hogy nem működött a horgonycsörlő kapcsolója, kézzel kellett felhúzni a macskát. Mire ez megtörtént rejtélyes módon megjavult a…

Szó volt már a falu vége után található kis szigetről, amire a "nem kilenclukú" híd vezet, és illatos pinea erdő borítja, meg természetesen van rajta egy kis templom, és mögötte egy nagyon békés horgonyzóhely. Gyalog már jártam ott, gondoltam most a vízről is megközelítem…

Július12-én néptáncfesztivál volt a vonitsai főtéren. Már reggel kezdték ácsolni a színpadot, délután gyülekezett a nép: tiszta vurstli hangulat, popkorn, lufi, csecse-becse árusok. A görög/balkáni zenét sokan monotonnak, nyekergősnek tartják, én persze szeretem, és…

Néhány bejegyzéssel ezelőtt kicsit gunyorosan fogalmaztam a vár felújításán, költségeiről, meg hogy zárva volt - igaz, akkor már bőven este indultam neki. Úgyhogy mégegyszer megpróbálkoztam a várral. Közben a faluban lődörögve a már ismert utcákon is próbáltam…

Miután 18-án, csütörtökön nagyjából magamhoz tértem Prevezában, június 19-én, pénteken, Spyros hajóbütykölő mester javaslatára, a javítani valók miatt, átmotoroztam a kiindulási kikötőbe, vagyis április eleje után újra Vonitsában vagyok. Számomra előnyös, hogy nem…

Janek már beszámolt az éjszakai menet szépségeiről, de én is hozzátennék még egy élménnyel. Amikor hajnalban mi voltunk Marcival őrségben, pont láttuk a napfelkeltét, ami rózsaszínre-narancssárgára festette a vizet és az eget. Néztem-néztem a gyorsan változó színű…

Június 10-én délután kötöttünk ki az olasz csizma orrában, Tropeában. A vízről már lehetett sejteni, hogy egy nem mindennapi helyet fogunk felfedezni. A városkát ugyanis kb. 3-4 emelet magas sziklaszirtbe vájták, építették, ezért a tengerről nézve bevehetetlen magaslatnak…