Reggel már 8 körül kipattant a szemünk Lacival és mivel még mindenki aludt, gondoltuk meglepjük a csapatot egy kis reggelivel. A helyi pékségből isteni illatok áradtak, és pont azt kaptuk, amit vártunk. Akkora spenóttal, hússal, fetával és mindenféle jóval töltött pitékre tettünk szert, mint a fejem, úgyhogy teli hassal indultunk el reggeli után Ammoudia felé.

És a nap meglepetése, hogy olyan jó szelünk volt, hogy minden vitorlát kibonthattunk és ez a tény az egész csapat minden tagját bevonta a hajó vezetésének élvezetébe. De a kormánynál Zsófinak nem volt párja, Erika pedig a vitorlák összehajtásában olyan teljesítményt nyújtott, hogy Janek felfogadta volna egész nyárra a hajóra segítőnek. :D Minket Lacival inkább a lelkes kezdő kategóriába sorolnám. Ammoudiába szürkületben érkeztünk és már mindenkinek kopogott a szeme az éhségtől, úgyhogy betámadtuk a Janek által javasolt éttermet. Az ételek isteniek voltak egytől egyig, a töltött szőlőlevéltől a muszakáig mindenféle görög ételt kóstoltunk. Bár szerintem Erikát az oliva olajba mártogatott foghagymáskenyér nyűgözte le a legjobban az egész hét összes kipróbált ételéből, de az nagyon levette a lábáról. :) Visszafelé a hajóra elterveztük Zsófival, hogy másnap nagy kagylógyűjtést tartunk az öbölben. Hiába vetettük be a búvárszemüvegeket végül csak pár csodás fotóval lettünk gazdagabbak másnap, de azokkal legalább nagyon :) Bár itt szeretném megjegyezni, hogy annyi gyönyörű helyet láttam Janeknek és a Star Catchernek köszönhetően, hogy bár szorgosan dokumentáltam fotókban minden négyzetmétert, még ezt is kevésnek érzem ahhoz a sok csodához képest, amit ténylegesen láttam.