Abelaki öböl/Meganissi, aug.5.

Ez most a szokásosnál is rövidebb bejegyzés lesz pár képpel. A lényeg, hogy a múlt héten nagyon kellemes túrát csináltunk Munk Julival, férjével, Balázzsal és a három leányzóval: Rozi ( 16 ),Maja ( 13 ) és Szofi ( 5). A kicsi - is - nagyon cserfes, barátságos, okoska, és talán érezte rajtam a lelkes nagypapát, mert alaposan összebarátkoztunk, például a kezemet fogva elsétált velem a 40 fokban egyedül egy strandra, ahol búvárkodni szeretett volna, az utolsó napon pedig megkérdezte, hogy a Janekot is visszük-e magunkkal? T.i. egy második hetet még Lefkadan töltöttek apartmanban, ahova sikerült őket majdnem a küszöbig szállítani. A túra amúgy a szokásos kis kör volt ( az hét eleve csak 5 napot jelentett), Meganissi, Kastos, One House Bay – a malacos öböl – IthakaVathi és Ithaka Frikes.

Amúgy Rozi ígért egy vendég bejegyzést, nagyon várom, vajon egy kamaszlánynak mit jelentett ez a kirándulás?

Utána megálltam Nidriben, ahol viszont Ákos barátom szintén Balázs fiával, igen előrehaladott terhes feleségével ( Niki) és 4 éves Bogi lányukkal találkoztam vasárnap. Este egy nagyot tavernáztunk, hétfőn pedig kb fél napot hajókáztunk, sajnos nagyobb részt motorozva. Aztán még pár napot horgonyon lötyögtem Nidriben, de idegesített a tömeg, a zaj, a fel-alá dübörgő motorcsónakok, úgyhogy tegnap előtt átjöttem az unalomig ismert, de megunhatatlan kedvenc öblömbe. Mondjuk tömeg itt is van, minden estére érkezik jó pár charterflotilla ( tegnap kb 30 hajó), szóval a kavalkád folyamatos. Már érzem, hogy rövidesen Vonitsában fogom a nyugalmamat újra megtalálni.