Korfu/Garitsas öböl, június 19. este
Fűzöm tovább az előző bejegyzés utolsó mondatát, vagyis az újra Északnak indulást. Szombat délutánra valóban megszületett a javított horgonycsörlő ( potom 5 nap alatt). A vasárnap lötyögéssel telt, szél hiányában. Szél nagyon hétfőn sem volt, de gondoltam legalább Kassiopiig elvergődök, mivel Paul információja szerint kiépítették az áram és vízvételezési lehetőséget. Vízzel már elég csehül állok ( kb 100 liter), az áram meg nem is az akkumulátorok, hanem a takarítás ( porszívózás) miatt fontos. Na valóban elkínlódtam Kassiopig, de ki sem kötöttem, mert a kiépítés ugyan megtörtént, de a szolgáltatás még nem működik. Hát akkor marad Platarias, az viszont onnan kb 25 mérföld, és a szél továbbra sem segített, motorozni viszont csak azért sem akartam 4-5 órát, hogy majd két nap múlva visszajöjjek amikor a vendégeim érkeznek ( jó eséllyel szintén motorozva), és még fizessek is az éjszakáért.
Így maradt újra Korfu, de nem akartam bemenni Port Latrinába, hanem lehorgonyoztam a vár déli oldalán, a már szintén sokat emlegetett, a reptérhez közeli Garitsas öbölben. Kibociztam, bevásároltam, főztem egy magyar-görög-indiai marhapörkölt szerűséget, elszopogattam pár pohár bort, és végül is egy igen kellemes, csendes estét töltöttem el. A bocizás amúgy egy irányban 128 evezőcsapás, ma már ezer felett járok, de egy kis edzés nem árt.
Ma reggel újra jött a dilemma, átmenni vagy nem átmenni Platariasba? Természetesen reggel a szél pont onnan fújt, majd leállt, majd megfordult, majd jött a délutáni menetrendszerű zivatar, erős szél, trópusi eső. Azóta újra süt a nap, a szél pedig reggel óta kb körbement 360 fokot. Hát ezért nehéz itt csak úgy vitorlázgatni, legalábbis úti céllal.
És holnap sem lesz másként, végül is lemondtam Platariasról, rájöttem, porszívó nélkül is szépen ki lehet takarítani. Vizet meg majd csak vételezünk valahol, egyébként egyedül alig használok. Felsepertem, mindent alaposan letöröltem vizes ruhával, felmostam, az ágyak matracait kivittem a cockpitba és kiráztam, kiporoltam. Persze mindezt szép lassan, kényelmesen, több részletben a nap folyamán, egy rövid zubbanás is bőven belefért. Közben még délelőtt elvonultam kedvenc mosodámba, az összes ágyneművel és pár saját cuccal ( pólók, pizsama). Szépen kiteregettem, szerencsére az ágyneműk gyorsan meg is száradtak, pont, mielőtt megjött a fent említett zivatar. A pólók kint maradtak, kaptak még egy alapos öblítést.
Még a holnapi napot is itt töltöm, van egy nagy, szintén takarítás jellegű projekt, a hajó oldalán, a vízvonal körül a Port Latrinában ráragadt undorító, zsíros mocskot lesikálni, mert azt a tengervíz sem mossa le. A vízben úszva, mosogatószerrel, kefével kell ledörzsölni. Nem kis munka, de ha szélcsend van, el lehet vele szórakozni, végül is időm van.
Szóval így telnek a hétköznapok – mindig mondtam, ez az élet nem elsősorban a vitorlázásról szól - aztán holnap után érkezik Mütyűr barátom egy ismerősével, akkor nagy eséllyel nem fogok a bloggal foglalkozni, de remélem, majd ha újra jelentkezem, tudok valami érdemlegesről beszámolni.
