Porto Kuofo, június 2. péntek
Újra jócskán le vagyok maradva a bejegyzéseimmel. Ráadásul valamit elkalabuláltam a kamerámon, pontosabban vasárnaptól csütörtökig lelkesen fotóztam úgy, hogy nem volt benne az SD kártya. Ma viszont egy csomó kép helyén csak üres fájl van, és nem tudom, mit rontottam el.
Imigyen a mai galéria a pár utólag lőtt és valami csoda folytán megmaradt képből áll.
Na de vissza a történésekhez. Vasárnap rendben megérkeztek vendégeink, a reptérről visszatérve Ákos egy kiváló rákos/tonhalas spagettivel csillapította étvágyunkat, majd este egy nagyon komplett búcsú tavernázással zártunk. Hétfőn Ákos és kedvese elbúcsúztak, mi MA barátommal azt a napot még ellötyögtük Skioniban.
Kedden elindultunk, és szél hiányában motorral – ez mellesleg az egész hétre vonatkozik – áttöfögtünk a három félsziget közül a középsőre, Sinthoniára. Ott több öblöt, homokos beach-et végignéztünk, egészen Sarti-ig ( ami a magyarok között is népszerű üdülőhely), végül egy kemping előtt horgonyoztunk le éjszakára. A kempingben szezon eleje lévén csak pár német nyugdíjas és néhány orosz család lődörgött, el is neveztük „orosz öbölnek”, mert a pilotban nem szerepel, mint kikötő vagy horgonyzóhely. De a büfék, tavernák azért működtek.
A szerdai program nagyjából hasonló volt, próbáltuk megközelíteni a harmadik, Akti félszigetet, ahol a híres szerzetes „köztársaság” található, ahova még mai is tilos nőknek belépni, férfiaknak is csak engedéllyel, és elvileg a vízen is csak 500 méterre szabad megközelíteni. A félsziget fő attrakciója a szerzeteseken és kolostorokon kívül szerintem inkább csak az Athos hegy, ami már messziről látszik és uralja a félsziget déli csücskét. Végül ráuntunk a dologra, és nem 500 méterről, de 5 mérföldről visszafordultunk, az éjszakát újra az „orosz” kemping előtt töltöttük.
Csütörtökön visszamentünk Sinthonia nyugati oldalára, Neas Marmarasba. Ez itteni viszonylatban már nagyobb városkának számít, és kellően „turistás”, de valóban kedves, hangulatos hely. Az elbénázott fotók miatt még vissza fogok térni oda.
Ma a félsziget déli csücskén, egy nagy, zárt, S alakú, hegyekkel övezett, minden széltől védett szép öbölben kötöttünk ki ( Porto Koufo), holnap pedig visszatérünk Skioniba, és ezzel véget ér a kettesben töltött kényelmes túránk.
