Skyros, május 26.

Amikor elbúcsúztam Andros-tól, azt terveztem, hogy csak rövid, hajónapló szerű bejegyzés lesz a következő.

Tehát 2 napja ( kedden) hajnali 6-kor végre elindultam Gavrio-ból, és részben vitorlázva, részben vitorlával motorozva 13 órás út után ( kb 60 tmf) megérkeztem az Evia keleti partján lévő Kimi-be. Mivel jó fáradt voltam, lehorgonyoztam, vacsoráztam és hatalmasat aludtam. Szerdán kényelmesen átvitorláztam ( végre tényleg vitorláztam) Skyros szigetére, azon belül Linaria nevű faluba.ami az egyik kedvencem a rengeteg hely közül. Ismerőseim sokszor kérdezik, mit szeretek a legjobban, de hát van vagy 10-20 kedvenc öböl, kikötő, sziget.

Az amúgy is aprócska kikötő dugig volt hajóval ( pedig még csak május van), bár egy hely még lett volna, és a kikötőmester udvariasan elém is motorozott gumicsónakján, de én inkább a pár száz méterre lévő csendes öblöt választottam. Este kibociztam a partra, besétáltam a faluba, és megállapítottam, hogy jól döntöttem. A többi vitorlázó ( németek, franciák, angolok) vagy a cockpitban terpeszkedett, vagy kiöltözött asszonyaikkal ültek a tavernákban. Lehet, butaság, de én nagyon meg voltam elégedve az én nomád állapotommal. Mellesleg egy akár kiöltözött, akár kiöltözetlen nőtársat én is elviselnék.

Ma nagyobb részt lustálkodtam, úsztam is, bár a víz még mindig igen hideg.

Délelőtt kenyérdarabokat dobáltam a vízbe, hátha a halakat érdekli, de meglepő módon a sirályok vetették rá magukat. Jó fél órát elszórakoztam ezzel, és ugyan nem vagyok egy természetfotós, de a csomó kattintásból egy-kettő elfogadható is lett, mint a képek között látható.

Mivel holnap semmi szél nem lesz, valószínűleg még egy napot itt kell szenvednem.

Remélem legközelebb már az Északi-Szporádok valamelyik szigetéről jelentkezem.