Június 16. kedd: görög idő szerint délután 1 óra van, pozícóm: É 38 fok 05 perc, K 17 fok 07 perc, kb. 40 mérföldre az olasz csizma talpától, irány K-ÉK. Az ég kék, a tenger szintén, némi apró tarajokkal a hullámokon, végre nem dübörög a motor, a hajó 5 csomó körüli sebességgel, orr és farvitorla alatt halad az autopilot irányításával, én a szalonban ülök és sárgadinnyét majszolok. Na ezért az idilli állapotért érdemes tengerészkedni!

Sajnos az egész napos békés vitorlázásnak este 10-re vége lett, jó balatoni (vagyis jón-tengeri) szokás szerint estére a szél leállt, a sebességem fokozatosan 3 csomóra csökkent, ami mellett - ugyan nem sietek - a hátra lévő 170 mérföld még további napokat venne igénybe. Pedig nagyon élveztem!

A tegnapi kötélszakadást korrigálandó próbáltam a hátsó árboc egyik használaton kívüli felhúzó köteléből ideiglenes baumliftet szerkeszteni, de belevert a radarantenna dobozába, és azt mégsem kellene leszakítani vagy sérülést okozni rajta. Tehát újra bekapcsoltam a dübörgő motort. Az előttem álló éjszaka valószínűleg békésebb lesz, mert reggel óta egy lelket sem láttam a vízen: se nagy hajót, sem halászt vagy vitorlást. Valamivel bátrabban fogok fél-egy órákat aludni!