Görögországban egy biztos: vannak tervek, amik folyamatosan módosulnak.

Vasárnap reggel alaposan elaludtam, kényelmesen tollászkodtam. Hiába húztam az időt, a szél továbbra is a cél felől fújt. Nem nagyon akaródzott újra sok órát széllel szemben motorozni, este érkezni. Korfun belül ráadásul még bizonytalan volt, hogy hol veszem fel Janó barátomat a több lehetséges kikötő, marina közül.

Hogy valamivel közelebb legyek Korfuhoz, újra megcéloztam Paxi szigetén Lakka öblét - ahol a görög húsvétot töltöttük. Persze a fedélzeti munka egy ilyen kényelmes motorozás közben sem állhat meg: figyelni kell a nagyobb és gyorsabb hajókra, meg lehet egy jót mosogatni is. :)

Kb. 2-3 óra körül lehorgonyoztam egy nagyon szép holland hajó mellett, a sűrűn látogatott öböl miatt elég közel. Ennek és gondolom Starcatcher holland felségjelzése hatására hamarosan áthívtak egy sörre meg kis beszélgetésre, nagyon szimpatikus úriember volt angol feleségével.

Na de miért választottam a bejegyzés címét? Nem csak azért, mert kb. egy hónap után újra itt vagyok, hanem estére az öböl szó szerint megtelt, már a bejáratban is horgonyoztak, a hajók egymástól pár méterre lebegtek. Próbáltam megszámolni, legalább negyven, ha nem ötven kisebb és bőséggel nagyobb hajó, köztük a dingik cikáznak, tele gyerekekkel, a hidegebb vérűek úsznak, strandolnak is. Remélhetőleg szélcsendes éjszaka lesz, különben elszabadul a pokol.

Este 9 körül kieveztem a partra, hátha tudok kenyeret venni (kaptam). A húsvétihoz képest a parton is hatalmas a változás, minden étterem, taverna, kávézó, fagyizó, szuvenírbolt, stb. nyitva, még a kislányok is csecsebecséket árulnak. Most már aztán tényleg beindult a szezon! Gyorsan vissza is fordultam, nehogy kísértésbe essek - azért vettem egy kis üveg recinát, hogy jobban menjen az írás.