Természetesen nem Görögországban lennénk, ha minden úgy menne, ahogy az ember előre tervezi. Spyros mester kijelentette, hogy most aztán néhány nap és minden kész lesz.
Ebben én már akkor is kételkedtem, mert szerintem még csak a hajó fenekének kb. 50-60 százaléka van olyan állapotban, hogy kezdhetné a végleges epoxi rétegek felhordását. Ráadásul azt állította, hogy ma befejezi a glettelést, csiszolást. Ehhez képest nem jelent meg egész nap. Ezen én már nem idegesítem fel magam, inkább igyekeztem hasznosan tölteni az időt. Szépen lecsiszoltam, gyantás parkettlakkal átkentem jó vastagon és lefestettem a csónak evezőit. Nem csak esztétikai okból, hanem hátha kicsit meg tudom hosszabbítani az élettartamukat, mert eléggé romos állapotban voltak. Talán a festék egy darabig összetartja őket.
Aztán nekiálltam a hajón belül végre valamilyen rendet csinálni, csoportosítani meg selejtezni az egyre újabb helyekről előkerülő alkatrészeket, szerszámokat, kábeleket, csöveket, köteleket, festékes és ragasztós dobozokat stb. Nagy nehezen most már úgy érzem, hogy áttekinthetőek a dolgok ilyen szempontból. Rengeteg kacatot ki is dobtam. Annyira örültem ezeknek az apró fejleményeknek, hogy az orr-kabint is gyönyörűen kitakarítottam (porszívózás, vizes törölgetés).
Közben még egy kis tengerben úszkálásra is szakítottam időt. És persze enni is kell, sikerült egy nagyon elfogadható lecsót főznöm, ami két-három napra újra megoldja az ellátásomat.
Este pedig szomszédékkal egy szolidat tavernáztunk. Hízott a májam, mert nagy meglepetésemre, világutazók létükre, tőlem kérdezték, hogy a környéken hova érdemes menni, mik a szép és hajós szempontból (kikötési lehetőségek, ellátás) jó helyek. Szerencsére, köszönhetően a korábbi utak tapasztalatainak, bőven el tudtam látni őket ötletekkel: Paxos, Parga, Kefalónián Fiskardo, Port Assos, aztán Ithaka, stb. Igazából nem is értettem, miért engem kérdeznek, térkép és pilot-book minden hajón van, annak idején mi is azok alapján találtuk meg a kedvencé vált helyeket. Úgy látszik mégis csak működik a magyar találékonyság és vállalkozó kedv, az a képesség, hogy magunktól felfedezzünk valamit!
