Neas Marmaras, szept. 15, szombat

Pokoli következetes vagyok, előző bejegyzésemben kvázi elbúcsúztam idén-re. De mivel az időm rengeteg, sajnos továbbra is Neas Marmarasban veszteglek és lassan teljes elektromos felújítás történik ( most a generátorokat vitte el a szerelő, talán hétfőre lesz másik, mert ezek már menthetetlenek, a só, a víz, a pára, a rozsda, a kor megette őket). Holnap érkező vendégeimet már felkészítettem, hogy nagy hajózásra ne számítsanak, majd meg látjuk, mi lesz. Igaz, ha a Szporádokra nem is jutunk el, a pilotot tanulmányozva, a szomszéd öbölben ( vagyis Sinthonia és Akti/Athos félszigetek között ) találtam egy csomó kedves kis helyet, nem nagy távolságokra és ott a szél sem fúj olyan veszettül, mint a nyílt tengeren.

A tényleges ürügyem erre a bejegyzésre a csütörtöki piac volt. Már a múlt héten, Petiékkel is meglátogattuk, kegyetlen volt, rengeteg turista, lökdösődés, ordítozás, mindenki vásárolt, az oliva olajtól, bogyótól kezdve a házi ouzokat, tzippurókat, mazsola borokat. Az egyik árus asszonyság még magyarul is folyamatosan ordította, „Három liter 6 EURO, 6 liter 10 EURO!” bármelyik folyadékra is vonatkozott. Mások a kóstolót kínálták : „Proba, teszt!” A vevők többsége orosz, ill. más kelet-európai. Szóval igazi balkáni/levantei kavalkád.

Aztán amikor kedden Petiék haza indultak, nyilván nem csak az ő szállásukon, hanem az egész városban turnus-váltás volt ( meg végül is már szeptember közepe van), aznap estére és szerdára teljesen kiürült a város, de a csütörtöki piacra újra előkerültek a kései turisták, magyar szót is bőven hallottam, még ha nem is volt olyan tömeg, mint előző héten. Én csak némi zöldséget vásároltam, de ha már ott bámészkodtam, lőttem pár képet is, íme.