Szerdán végre megtörtént, amire vártam: délután háromkor Starcatcher úszott! Legalábbis lebegett a sólyában. Bár elvileg egyedül kell mindent begyakorolnom, még a múlt héten összebarátkoztam egy idősebb angol úrral, Mike-kal, aki nem teszi vízre a hajóját, csak ideutazott…

A hőségben és mérgelődéssel átszenvedett hétvége újra romba döntötte a hangulatomat. Amikor szinte teljesen kész a hajó, kedves Spyros eltűnik napokra... De ilyenkor általában jön egy hirtelen fordulat! Tegnap (kedden, május 19-én) pár óra alatt az utolsó simítások is…

Legalábbis pénteken még így képzeltem, de Spyros mester újabb meglepetést okozott. Szombat reggel megjelent, összeszedte a szerszámait, és „I will see you soon” felkiáltással eltűnt, azóta sem láttam, pedig a támasztékokat arrébb helyezték, tehát be lehetne fejezni a kimaradt…